Online oktatás tapasztalatok – 1 év távlatából

Online oktatás tapasztalatok – 1 év távlatából

Egy éve álltunk át a távoktatásra, és bár azóta voltak átementi időszakok, amikor tantermi képzést is tudtunk indítani, mostanában ismét online platformokon keresztül folyik nálunk a tanítás. Junior Java csoportunk oktatóját, Hrenkó Tamást kérdeztük arról, neki mik a tapasztalatai az elmúlt egy évvel kapcsolatban.

Milyen Java képzéseinken oktattál eddig?

A BH11-ben (=11. Junior Java csoportunk) mentor, a BH12-ben képzésvezető voltam – utóbbinál a képzés első felét teljesen online tartottuk meg. Jelenleg a BH13 csoportot visszük ketten Lengyel Borisszal, és ezen a képzésen egy ideig hibrid oktatás zajlott, viszont az aktuális helyzetnek megfelelően ismét online formában fogjuk folytatni. 

Ezeken kívül volt még tapasztalatod online oktatásban?

Kovács Balázzsal közösen tanítottam a legutóbbi JavaScript képzésünkön, illetve oktattam még máshol is online csoportot az elmúlt egy évben. A járvány előtt ez nem volt jellemző, csak a kiegészítő konzultációkon volt ilyen lehetőség. 

Mi volt az első reakciód, amikor egy éve megtudtad, hogy online lesznek a Braining Hub képzései?

Egyáltalán nem örültem neki, de aludtam rá egy párat, végig gondoltam, és arra jutottam, hogy ez is egy skill, amelyet elsajátíthatok. Tisztában voltam azzal, hogy ennek a helyzetnek meglesznek a nehézségei, bár ahogy sokan mások sem, én sem gondoltam volna, hogy eddig fog tartani a járvány. 

Szerinted melyek az online oktatás nehézségei?

Sajnos sok esetben kevésbé hatékony, mert hiányzik belőle a nonverbális kommunikáció. Így nehezebb megtudni, hogy egy hallgató az éppen elmondott anyagrészből vagy feladatból mit értett meg, illetve kevésbé mernek kérdezni az emberek. Nem alakul ki automatikusan a csapathúzóerő, mint a tantermi képzéseknél, és vannak, akik kamerát és mikrofont sem szeretnek kapcsolni, így szinte alig lehet őket megismerni az oktatás alatt.

Úgy érzed, tudtál/tudtatok valamiben fejlődni az elmúlt egy évben?

Megtanultam jobban bevonni a csoportot, mert ha az ember nem erőlteti egy kicsit, és nem szólítja meg őket, akkor maguktól sokkal ritkábban kezdeményeznek beszélgetést, mint korábban a tantermi csoportok. Azt fontos kiemelni, hogy bár sokan fókuszt vesztenek otthon a képernyő előtt, olyanok is akadnak, akik így is tudnak koncentrálni, és nekik az online oktatás egy jó lehetőség lehet, mert így megspórolhatják az utazást. 

Mit tanácsolnál azoknak, akik most vágnak bele egy online tanfolyamba valahol? Hogyan segíthetnek a tanáraiknak?

Fontos, hogy folyamatosan visszajelzést adjanak az oktatójuknak. Az interneten el lehet bújni, de online képzésnél ezt nem érdemes csinálni, mert az sem a hallgatónak, sem a tanárnak nem lesz jó. Egy ilyen képzésnél, mint ami most a Junior Java, az oktatónak az a célja, hogy belőlük programozót faragjon – de egyedül vagy helyettük ő sem tudja végigvinni ezt, bármilyen jó szakemberről van is szó. Online oktatás esetén különösen bele kell adni mindent, határozottan kell kommunikálni, mert különben nem sikerül majd elsajátítani az anyagot. Nagyobb fegyelmezettségre van szükség, mert nincsenek meg azok a külső kényszerítő körülmények, mint egy tantermi képzésnél. A számonkéréseknél nem érdemes csalni, még akkor sem, ha könnyen megoldható, mert ezzel az ember maga alatt vágja a fát, különösen egy karrierváltó képzésnél. Érdemes kihasználni, hogy a Braining Hub képzésein olyan tanárok oktatnak, akiknek sokéves programozói vagy egyéb szakmai tapasztalatuk van, és tőlük bármikor lehet kérdezni. Mindenkinek az a célja és munkája, hogy nekik segítsen, és oktatóként jó érzés látni, ha valamelyik hallgatónk a képzés után el tud helyezkedni vagy alkalmazni tudja az itt tanultakat. 

Legutóbbi bejegyzések

AI+low-code: A kódolás jövője és kihívásai

2026-ra a vállalatok 80%-a fog AI-t használni. A mesterséges intelligencia forradalmasítja a kódolás világát, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni annak kihívásairól és a tévhitekről sem. A hype vakságának csapdájába esve könnyű elfelejteni, hogy az AI, bár rendkívüli lehetőségeket rejt, nem váltja ki az emberi tényezőt. A fejlesztői munka hatékonyságának növekedése mellett számos aggály is felmerül, legyen szó jogi kérdésekről, adatvédelemről, vagy egyszerűen a minőség fenntartásáról.

Mesterséges intelligencia az etikai kihívások és dilemmák tükrében

A Deloitte felmérése szerint a fogyasztók 76%-a aggódik a mesterséges intelligencia által generált félrevezető információk miatt, és több mint 50%-uk nem képes megkülönböztetni az AI és az ember által előállított tartalmakat. Az üzleti szektorban szintén bizonytalanság uralkodik: a munkavállalók mintegy 60%-a nem tudja, hogy a vállalat által alkalmazott AI rendszereknek vannak-e etikai szabványai.

Új korszak az alkalmazásfejlesztésben: a low-code, no-code világa

A Gartner felmérése szerint 2025-re az új, egyedi üzleti alkalmazások 60%-a újrafelhasználható üzleti szolgáltatásokból fog felépülni. Ahelyett, hogy mindent a nulláról kezdenénk, az előre elkészített komponensek által gyorsabban és könnyebben szállíthatunk szoftvermegoldásokat. A low-code platformok megjelenésével új korszak kezdődött a szoftverfejlesztésben, mára különösebb kódolási ismeretek nélkül is belevághatunk az alkalmazásfejlesztésbe. Bátor kijelentés ez, amikor a low-code, no-code előnyeiről beszélünk, és egyáltalán mit értünk a módszer alatt? Nézzünk ennek a mélyére.

Fejlesztés, biztonság, működés: a DevSecOps háromszögében

Kevesebb hiba? Kevesebb stressz? Hogyan érhetjük el mindezt? A válasz a #DevSecOps-ban rejlik, ami teljesen új megközelítést hoz a biztonsági kérdések kezelésében a szoftverfejlesztés során. Képzeljük el ezt úgy, mint egy ház építését. Nem várjuk meg, hogy a ház elkészüljön, és csak akkor gondolkodunk a biztonsági rendszerekben. Beépítjük őket az alapoktól kezdve.

2024-01-18T09:27:51+01:00
Go to Top