Csatlakozz az agilis tavaszhoz!

Csatlakozz az agilis tavaszhoz!

Bár korábban is szerveztünk már agilis képzéseket magánszemélyeknek és vállalatoknak egyaránt, az idei tavaszra nem kevesebb, mint nyolc tréninggel készültünk. Oktatóink, Herendi Zsófia Product Manager és Novák István Agile coach segítenek eligazodni közöttük. 

Mitől lesz egy tesztelés agilis, illetve melyek ennek az előnyei?

István: Nem önmagában a tesztelő lesz agilis, hanem az a csapat fog agilis szemlélettel dolgozni, amelyik ezt a szemléletmódot elsajátítja, és egy ilyen csapatban a tesztelőnek más szerepkörei vannak. Például egy jó agilis tesztelő nem akkor kapcsolódik be a fejlesztésbe, amikor a fejlesztők elkészítették a kódot, hanem már segít az ún. storyk kitalálásában is, képviseli és megérteti magát. Egy agilis tesztelő sosem csak a végén kapcsolódik be a folyamatba, hanem már a kezdetektől részt vesz a közös munkában. A másik fontos dolog az, hogy az agilis tesztelésnél a fejlesztők is rengeteget tesztelnek, így a tesztelőknek sokkal kevesebb, a hagyományos értelemben vett tesztelési feladat jut, és ezek a meglévő folyamatok is más jellegűek, összetettebbek. A Braining Hub Agilis tesztelés tréningjéhez a tesztelői vagy fejlesztői előképzettség előnyt jelenthet, hiszen ezek nélkül ezt a témát talán nehéz lenne megérteni, de nem szükséges hozzá ezeken a területeken szerzett mély tapasztalat. 

Amennyiben valaki teljesen kezdő a modellezésben, hogyan válogasson a képzések között?

Zsófia: Ez mindenképpen azon is múlik, hogy az egyén milyen pozícióban dolgozik, mert ettől is függhet, hogy őt mi érdekli a legjobban, illetve mit tud a legjobban hasznosítani. Megfordítva a dolgot: szükséges-e ezekhez a modellezős tréningekhez pozícióspecifikus tudás? Nem gondolom. Mindegyiket úgy építettem fel, hogy bárki érdemben részt tudjon venni rajtuk, aki dolgozott már IT területen, illetve minden tréningnél nulláról indulunk. Ahhoz, hogy valaki igazán hasznos tapasztalatokat vigyen haza, nem árt tájékozódnia azzal kapcsolatban, hogy milyen problémákkal küzd/küzdenek aktuálisan. Például ha valaki Product Ownerként vagy Product Managerként épp azzal küzd a legjobban, hogyan tudná a legjobban priorizálni a product elemeket, hogyan tudja lebontani a víziót, vagy az engineering team tagjai szeretnének többet megtudni a business oldalról product irányból, nekik mindenképpen javasolnék egy business fókuszú képzést, mint  a Business modellezés tréning. Tech Leadeknek, Architecteknek, Senior Developereknek az Event Storming tréninget ajánlanám, mert ott nem csak közösen modellezhetnek, hanem megtanulhatják, hogyan tudnak meghozni a mindennapjaikat is érintő architekturális döntéseket. Ha már a tesztelésről is beszéltünk: az Example Mapping tréningünk leginkább a tesztelői mindsetre épül – de másoknak is hasznos lehet, én is gyakran alkalmazom ezeket a gyakorlatokat. 

István: Annyit tennék hozzá, hogy abban az esetben, amikor vállalati képzés van tervben például egy konkrét projekt kapcsán, gyakran ezeket a tanfolyamokat úgy szervezem, hogy előtte egy interjúra is sor kerül a csapattal – ekkor segítek nekik eldönteni, milyen tanfolyamot érdemes választaniuk. Fontos tisztázni és megérteni, hogy náluk mit jelentenek a különböző pozíciók, szerepek, szintek, mielőtt belekezdünk a képzésbe, hiszen ahány vállalat, annyiféle logika vagy kialakult szokás. 

A Be Agile! alapozó tréning elvégzésével milyen szintre juthatunk el? A gyakorlatban is alkalmazhatóak lesznek az ott elsajátított megoldások?

István: A Be Agile! képzésen kiderül, hogy az agilitás alapvetően azt jelenti, hogy a fejünkben lévő néhány mentális kapcsolót kell átállítani, nagyon gyakran egy teljesen ellentétes gondolkodásmódra, mint amiben korábban voltunk. Úgy gondolom, hogy ha valaki a  tréningnek ezt a részét végighallgatja, akkor felismeri, hogy melyek ezek a kapcsolók, amelyeket át kell állítani, képes lesz arra, hogy a saját vállalatán belül felismerje, kik azok, akiknél hasonló kapcsolókat kell átállítani, illetve megszerzi azokat az alapokat, amelyek segítségével felismeri, melyek lehetnek azok az első lépések, amelyeket az “agilis átállásért” meg kell tennie saját szervezetében – legtöbb esetben külső szakember bevonásával. 

Zsófi: Az ilyen képzések leginkább abban hasznosnak, hogy segítenek agile mindset irányba terelni a gondolkodást. Innen mindenképp érdemes tovább folytatni a tanulást nap mint nap, mert enélkül elveszhet ez az új szemléletmód. 

Jelentett bármiféle kihívást nektek ez a lassan egy évnyi online időszak tréningek, workshopok szempontjából?

István: Azt vettem észre, hogy azoknál a csapatoknál, akik már agilisan működnek, és a képzéseik arra irányulnak, hogy coach segítségével fenntartsák képességeiket, ez működik online is. Azokon a helyeken, ahol egy csapat most készül arra, hogy ezt a gondolkodásmódot átvegye, ott sajnos nem igazán hatékony az online képzési forma. Egyrészt egy online képzésen sokkal hamarabb elfáradnak a résztvevők és az oktatók is, általában már 3-4 óra után eljön az az állapot. Másrészt az ilyen típusú képzéseknél nagyon fontos, hogy a hallgató és az oktató között legyen valamiféle metakommunikáció – például egy oktatónak látnia kell azt, hogy ki milyen jelzéseket ad azzal kapcsolatban, hogy érti-e, amiről szó van, illetve észre kell vennie azt is, ha valaki fárad, vagy ha valakinek kérdése lenne, de nem mer kérdezni. Ezek sajnos online formában egyáltalán nem jönnek elő, így rombolhatják a képzés hatékonyságát. Így ezeket mindenképp személyes jelenléttel érdemes megtartani, nyilván ügyelve arra, hogy a jelenlegi helyzetben hogyan lehet ezt kockázatmentesen megoldani. 

Szeretnél többet tudni agilis képzéseinkről?

Látogass el gyűjtőoldalukra! 👇

MEGNÉZEM

Legutóbbi bejegyzések

AI+low-code: A kódolás jövője és kihívásai

2026-ra a vállalatok 80%-a fog AI-t használni. A mesterséges intelligencia forradalmasítja a kódolás világát, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni annak kihívásairól és a tévhitekről sem. A hype vakságának csapdájába esve könnyű elfelejteni, hogy az AI, bár rendkívüli lehetőségeket rejt, nem váltja ki az emberi tényezőt. A fejlesztői munka hatékonyságának növekedése mellett számos aggály is felmerül, legyen szó jogi kérdésekről, adatvédelemről, vagy egyszerűen a minőség fenntartásáról.

Mesterséges intelligencia az etikai kihívások és dilemmák tükrében

A Deloitte felmérése szerint a fogyasztók 76%-a aggódik a mesterséges intelligencia által generált félrevezető információk miatt, és több mint 50%-uk nem képes megkülönböztetni az AI és az ember által előállított tartalmakat. Az üzleti szektorban szintén bizonytalanság uralkodik: a munkavállalók mintegy 60%-a nem tudja, hogy a vállalat által alkalmazott AI rendszereknek vannak-e etikai szabványai.

Új korszak az alkalmazásfejlesztésben: a low-code, no-code világa

A Gartner felmérése szerint 2025-re az új, egyedi üzleti alkalmazások 60%-a újrafelhasználható üzleti szolgáltatásokból fog felépülni. Ahelyett, hogy mindent a nulláról kezdenénk, az előre elkészített komponensek által gyorsabban és könnyebben szállíthatunk szoftvermegoldásokat. A low-code platformok megjelenésével új korszak kezdődött a szoftverfejlesztésben, mára különösebb kódolási ismeretek nélkül is belevághatunk az alkalmazásfejlesztésbe. Bátor kijelentés ez, amikor a low-code, no-code előnyeiről beszélünk, és egyáltalán mit értünk a módszer alatt? Nézzünk ennek a mélyére.

Fejlesztés, biztonság, működés: a DevSecOps háromszögében

Kevesebb hiba? Kevesebb stressz? Hogyan érhetjük el mindezt? A válasz a #DevSecOps-ban rejlik, ami teljesen új megközelítést hoz a biztonsági kérdések kezelésében a szoftverfejlesztés során. Képzeljük el ezt úgy, mint egy ház építését. Nem várjuk meg, hogy a ház elkészüljön, és csak akkor gondolkodunk a biztonsági rendszerekben. Beépítjük őket az alapoktól kezdve.

2024-01-18T09:28:23+01:00
Go to Top