Braining Hub képzési centrumunk a KPMG Hungary számára tartott hét alkalomból álló IT előadás sorozatot.  A tréning célja az volt, hogy a vállalat munkavállalói ismeretekre tegyenek szert az aktuális IT technológiákból, piaci trendekből és a szoftverfejlesztés folyamataiból, ezáltal nagyobb rálátást biztosítva az IT iparághoz kapcsolódó ügyvitelhez.

A tematika közösen lett kialakítva annak alapján, hogy mik azok a témák, amik iránt érdeklődnek és melyek azok, amit saját piaci ismereteink alapján javasolunk.

Honnan indultak és hova tartanak a smart rendszerek város szinten – erről beszélgettem Friedel Attila oktatónkkal.

Okostelefon a kezünkben, okos óra a csuklónkon, okos vezérlők az otthonunkban. De hogyan és mikor válik egy város okossá?

Ha smartról beszélünk, akkor valamilyen abszolút modern és digitális technológiáról beszélünk. Ebben az esetben információs rendszerekről, digitális kommunikációról van szó, jellemzően okoseszközök beszélnek egymással MCM (machine to machine) és most már nem feltétlenül ember és gép kommunikációjáról van szó.

A smart city ugyanígy egy digitális rendszer, ami képes kommunikálni, kapcsolatot tartani és döntéseket hozni. Tulajdonképpen egybe integrálja a fizikai és digitális világot. Kiemelt célja, hogy javítsa a város működésének hatékonyságát és eredményességét. Ezen felül fontos szempont a városlakók életminőségének javítása és az életszínvonal emelése úgy, hogy a természeti erőforrásokat tiszteletben tartja és tudatosan kezeli.

A város szintű rendszerek elemei lehetnek az infrastruktúra ( villany, gáz, víz, fűtés, közlekedés stb.), közszolgáltatások (egészségügy, adminisztráció).

Hol tartunk itthon az okos rendszerek város szintű integrálásával?

Ahhoz hogy egy település teljes mértékben okossá váljon még hosszú utat kell megtennünk, de elemeiben nézve vannak rendszerek, amik a gyakorlatban is vizsgáztak. Nálunk a tömegközlekedés kiváló példa lehet. Budapesten és Miskolcon is megtalálható a Futár rendszer, amely segítségével a felhasználó pontosan látja mikor érkezik a következő járat. Végsősoron nemcsak egy előre kalkulált menetrendből tájékozódhatunk, ami valljuk be sokszor nem pontos, hanem egy valós idejű érkezést láthatunk okostelefonunk segítségével.

Ez egyrészt kiszámítható és megbízható szolgáltatást nyújt a felhasználóknak, másrészt a tömegközlekedési vállalatnak egy hatalmas statisztikai adathalmazt jelent. A statisztikai adatokból képzett hatékonysági mutatók alapján olyan döntéseket tud hozni a vállalat, amelyre eddig nem volt példa. Megtudhatjuk, hol vannak napi szinten torlódások, hol nem tudja tartani a menetrendet az adott járat, hol történt váratlan helyzet. Mindezeknek köszönhetően gyorsan és rugalmasan tudja optimalizálni a menetrendeket.

A közelmúltban Győrben is több fejlesztés valósult meg. A lakosság számára készült városszerviz applikáció, melyet okostelefonunkra letöltve a város bármely pontján tehetünk bejelentést olyan problémáról, amely közüzemet- városüzemeltetést érint. Sérült kuka, lógó vezeték, szivárgó tűzcsap, megrongált közlekedési jelzőtábla, balesetveszélyes játszótéri eszközök vagy bármi más könnyen és gyorsan bejelenthető az alkalmazás révén, ami a GPS koordináták segítségével pontosan rögzíti a bejelentés helyét is.
Új városi uszoda került átadásra egy komplex energiamenedzsment fejlesztéssel együtt, de mivel az épület funkciójából adódóan nagy mennyiségű energiát fogyaszt, ezért a beruházás 1-2 éven belül megtérül. Több közintézmény napelem rendszert kapott és számos helyen okos közvilágítás üzemel.

Merre tovább? Milyen előre látható fejlődési irányok vannak?

Mindezen rendszerek melyekről eddig beszéltünk a smart témakörben az első és másodgenerációs rendszerek közé tartoznak amelyek célja, hogy fejlettebbek, hatékonyabbak tudjunk lenni.
Már létezik a harmadik generációs smart city ami egy teljesen más irányból közelít, ugyanis alulról építkező startup-ok, kisvállalkozások ötletei nőnek ki közösségi megoldások. Mostanra nem magunknak hozunk létre egy technológiát, hogy nekünk jobb legyen, hanem meglévő technológiákat használunk közösségi módon, arra hogy a termékek és szolgáltatások villámgyorsan és hatékonyan eljussanak a felhasználó számára.

Az Oszkár telekocsi web 2.0 rendszerében kereslet és kínálat közvetlenül találkozik, külső beavatkozás és irányítás nélkül. Természetesen meg kell teremteni egy megfelelő keretet és szabályokat, de egy könnyen kezelhető rugalmas szolgáltatás közvetítésről beszélhetünk, ami ugyancsak alulról jövő szerveződés. Itt már nem csak reklámok alapján választunk szolgáltatást, ebben az esetben sofört, hanem kizárólag valós visszajelzésekre alpozva hozzuk meg döntésünket.

Összegezve okos városok csak a városvezetés, a vállalatok és a lakosság folyamatos és töretlen együttműködésével jöhetnek létre.

Érdeklődsz a téma iránt? Válogattunk néhány érdekes videót számodra! 😉

Érdeklődik hasonló vállalati IT tréningek iránt?
Vegye fel velünk a kapcsolatot és megtervezzük egyedi továbbképzését!