Az IT szektor az openAI chatGPT-jétől hangos, amit a mesterséges intelligencia vezérel, és emberi beszélgetésre képes. 2022. novemberében indult útjára a ChatGPT-3, ami nem első és egyedüli ezen a piacon, hiszen a Google startup-ja már ezelőtt is rendelkezett a LaMDA-val, Flamingoval és a Meena-val, amiket szintén az MI működtet. Na de mégis mit tud, mitől olyan különleges?

Első benyomások a chatGPT-ről

Az OpenAI ChatGPT-jét jelenleg bárki ingyenesen kipróbálhatja, ami igen kapósnak bizonyult. Ha belegondolunk, hogy a Google egy év alatt érte el a 100 milliós látogatottságot, amit a chatGPT két hónap alatt abszolvált, nem meglepő, hogy kisebb háború van kibontakozóban a két cég között. A népszerűségnek azonban ára van: sok felhasználó napokig vár a bejutásra. Hatalmas érdeklődő tábora van az AI-nak, amire nincs kapacitása a rendszernek. A Microsoft beszállt 10 milliárd dolláros befektetéssel a technológia fejlesztésébe, ami arra a reményre ad okot, hogy kevesebb fennakadással történhet meg a forgalomba hozatal. Február elsején egyébként elstartolt a chatGPT fizetős csomagja, a ChatGPT Plus. 20 dollárért cserébe már nem kell aggódnunk a folyamatos elérésért, ráadásul gyorsabban válaszol nekünk a chatbot, és bónusz funkcióknak is örvendhetünk. Első körben ugyan csak a korábban Discord-on feliratkozott felhasználók élvezhetik mindezen előnyöket, de a következő hetekben kiszélesítik az elérést.

Ha már kipróbáltad a chatbot-ot, akkor megtapasztalhattad, hogy igen szórakoztató tud lenni, és már-már lenyűgöző, milyen emberi módon lehet vele beszélgetni. Ezt mi is megtettük, aminek során a minket leginkább foglalkoztató kérdésekről, az IT ipar kihívásairól és a munkaerőhiány megoldásairól kérdeztük. Ugyan csak komolytalanul, habár remélve néhány okos szót. Ha érdekel, mire jutottunk a chatbot-tal, itt meg tudod hallgatni. 

Na de a legfontosabb kérdés, ami mindenkit érdekel: mit tud?

Jelenlegi képességei megengedik, hogy bizonyos feladatokat önállóan elvégezzen: e-mailek, hosszabb szövegek megírását, programkód írását, hibaellenőrzést. Fontos azért megjegyezni, hogy kielégítő választ, megoldást akkor kaphatunk, ha nagyon pontosan fogalmazunk, ugyanis az AI könnyen félreértelmezheti a kérdésünket. Akkor el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor kijelentjük, hogy ez mind szép és jó, azonban korántsem tökéletes, bőven vannak még korlátai. A kritikusok azzal érvelnek, hogy az AI tényleg nagyon jó abban, hogy a szavakat statisztikai szempontból értelmes sorrendbe tegye, azonban a mögöttes jelentését nem értik, és nem érzik, ha helytelenül oldottak meg egy feladatot.  Korábban a Talk-A-Bot alapítójával és robottanítójával beszélgettünk a Protechtor egyik videójában, akik a limitáció kapcsán szintén elmondták, ők mit tapasztaltak eddig a munkájuk során az OpenAI chatGPT-jével. Amikor az AI nem érti a kérdést, mert mondjuk azt nem pontosan tesszük fel, akkor irreleváns választ ad. Ha többször kérdezzük ugyanazt, sokszor nem egységes a felelet. Nem gondolkodik, bőven vannak még logikai vakfoltjai. Például a matekpéldákat statisztikai alapon a tudásbázisából nagyon jól megválaszolja, de ha valós logikát kezdek tesztelni, az nincsen benne, becslést ad. Ekkora tudásbázis mögött nincs validálva a tények helyessége. Ez pedig akár durva hibákhoz is vezethet, ha nincsenek ellenőrizve az adatok. Érdekesség azonban, ha jelzed, hogy hibázott, akkor bocsánatot is kér. 

DALL-E-2, GPT-4, Bing és Bard: nincs megállás!

A DALL-E-2 fejlesztés is az OpenAI nevéhez köthető, ami beírt szövegek alapján alkot képet. Azt nem tudjuk, hogy kinek van szüksége egy olyan fényképre, amin egy piros háromfülű nyuszi ül Mona Lisa ölében egy futurisztikus világban, de az biztos, hogy zseniálisan generálja le nekünk a program a legelborultabb ötleteket is. Nincs ám vége, jön a GPT-4 is!  A Google most már kétség kívül foghatja a fejét, mert a Microsoft megtámogatta a böngészőit, a Bing-et és az Edge-t is a chatGPT legújabb verziójával. Ez a teljesség igénye nélkül azt jelenti, hogy nem kell a találati listából kikeresni a számunkra jó választ adó linkeket, mert az MI összefoglalja nekünk azt egy szövegdobozban. Komplett szövegek írására is utasíthatjuk a chatbot-ot, de akár több száz oldalas dokumentumnak a lényegét is kiemeli nekünk. A Google persze vészharangot kongatott, a Bing-re reagálva bejelentette ő is a saját chatbot-ját, a Bard-ot, ami a korábbról már ismert LaMDa nyelvi modellre épül. Azért felmerül bennünk a kérdés, hogy a ,,ráncfelvarrt” Bing vajon elég indok arra, hogy az internetfelhasználók több mint 90%-a áttérjen a Google keresőjéből ide, még akkor is, ha az utóbbi cég már a bejelentéskor nagyot bukfencezett? Most még kapkodjuk a fejünket jobbra-balra, ki az, aki jobban meg tud győzni minket. 

Az már biztos, hogy nem mindennapi élmény egy AI-al kommunikálni, szokni kell még a gondolatot, hogy lassan beszivárog az életünkbe. Ami szerintünk nem gond, és reményekkel telve bízunk benne, hogy felüdülés lesz bizonyos IT munkafolyamatok során. Persze az is kérdés, hogy mit kezd az openAI a Microsoft 10 milliárd dolláros befektetésével, mit tud kihozni a fejlesztésből? Repesve várjuk! Ti mit gondoltok erről, és mennyire vagytok nyitottak a mesterséges intelligencia alkalmazására?

Zárógondolatként azért megjegyeznénk, hogy ne aggódjatok, ezt a cikket azért még nem a chatGPT.-vel irattuk meg.:)