Legújabb elemzésünkben – amely több felületen, például a hvg.hu-n és a 24.hu-n is megjelent – annak jártunk utána, hogy hogyan lehetséges felvenni a harcot a mesterséges intelligencia segítségével az egyre gyakoribb álhírekkel szemben.

Az AI-alapú megoldásokban hatalmas lehetőségek rejlenek, a technológiát pedig már régóta kihasználja rengeteg céges ügyfélszolgálat, a legnagyobb streaming-platformok, az e-kereskedelem, vagy éppen az autóipar a napi gyakorlatában. Miközben sokan a mesterséges intelligencia munkaerőpiacokat felforgató jövőbeli veszélyeit emlegetik, valójában sokkal nagyobb hatással van ránk már a jelenben is. Az emberek csupán harmada ismeri fel azt, ha mesterséges intelligencia-alapú eszközzel találkozik a hétköznapokban – a jelenségre pedig a „rosszfiúk” is felfigyeltek, egyre több AI-bot jelenik meg az interneten álhíreket, hamis információkat és gyűlöletet terjesztve. A COVID-dal együtt pedig a fake news is hasonló ütemben terjedt, a járvány csupán első néhány hónapjában már többezer hamis, akár életveszélyes információkat tartalmazó hírt azonosítottak a kutatók.

A pandémia elleni küzdelemben az egyre jobban terjedő álhírek mondhatni ugyanolyan ellenségnek bizonyultak, mint maga a koronavírus. Ezek a téves információk és összeesküvés-elméletek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az oltásellenesség és a vírustagadás egyre inkább terjed az emberek körében – ez azonban nem is annyira meglepő, hiszen kutatások kimutatták, hogy a hamis, hiteles forrásokat nélkülöző információk akár hatszor gyorsabban terjednek a közösségi médiumoknak köszönhetően, mint a valódi értékkel bírók.

Az Ipsos friss nemzetközi felmérése egy nagyon izgalmas paradoxont vázol fel előttünk: a felnőtt lakosság 82%-a saját bevallása szerint meggyőződik arról, hogy megbízható forrásból származik-e az általa olvasott információ, azonban alig harmaduk gondolja úgy, hogy az átlagos hírfogyasztó közösség felismeri az álhíreket. Ez a túlzott magabiztosság azonban veszélyes lehet: könnyen válhat manipuláció áldozatává, aki nem érzi magát érintettnek a fake news-jelenségben.

Gépek harca – csatasorba áll az AI az álhírek ellen

A mesterséges intelligencia és a botok képesek az ember minden digitális lépéséről információt gyűjteni, ez alapján pedig következtetéseket vonnak le a jövőbeli preferenciákkal kapcsolatban. Ilyen profilozás eredményeként képesek hatni az érzelmekre is, illetve a tartalmakat mindig a megfelelő időben, az egyes döntéseket megelőzve szállítják, így biztosan célba találnak. A nagyobb platformok – mint például a Twitter – sorra állítják csatasorba az álhírek leküzdésére szolgáló AI- és Machine Learning-alapú eszközöket, sok esetben pedig hasznosnak is bizonyulnak: már 2018-ban beszámolt a Facebook arról, hogy egy ilyen megoldásnak köszönhetően több mint 20 domaint és mintegy 1400 linket azonosítottak, amelyeken azt terjesztették, hogy a stroke-ot szenvedő embert megmenthetjük azzal, ha tűvel megszúrjuk az ujjbegyét és vért veszünk tőle.

Milyen módszerekkel is veszi fel a harcot a mesterséges intelligencia az álhírekkel szemben?
• Az AI különbséget tenni az emberek és a gépek alkotta szövegek között: a helytelen nyelvhasználat, a szokatlan szóminták, illetve a nagybetűk túlzott használata mind-mind olyan elemek, amelyek segíthetnek lebuktatni a botok generálta híreket, de akár a deep fake technológiákkal manipulált képek kiszűrésére is alkalmas lehet.
• Forrásellenőrzés: kutatók észrevették, hogy a tényhírek és az álhírek stílusa és felépítése is eltérő jegyekkel bír, a hatalmas mennyiségű adatot pedig hatékonyabban fel tudják dolgozni a mesterséges intelligencia segítségével: az AI-t ugyanis meg tudják tanítani a különbségtételre, miután alaposan tanulmányozták a valós hírek forrásait.
• A hitelesnek ítélt híroldalak, források, közösségi profilok megjelölése és kiszűrése során szintén a segítségünkre lehet az AI, ezzel pedig számos, hamis információkat terjesztő oldal kiiktathatóvá válik – ezt a technológiát alkalmazza a Google is annak érdekében, hogy minimalizálja az álhíreket terjesztő találatokat.
• A közösségi média felhasználói fiókjainak profilozása sem ismeretlen a techcégek számára: az álhírek terjedését gyakran olyan AI-eszközökkel próbálják megfékezni, amelyek a fiókok kommentjei, aktivitása és felhasználói adatai alapján kiszűrik a hamis, botok által létrehozottakat, meggátolva ezzel a további tevékenységüket.

Szerencsére a piacon egyre több megoldás jelenik meg erre a globális problémára: Hoaxy, Snopes, Meedan, Google Trends, Pheme, Politifact, FactCheck – és a listát még sokáig folytathatnánk. Egyes technológiák pedig már több mint 80%-os hatékonysággal jelzik, ha egy hírforrás nem megbízható, ez pedig igen bíztató képet fest a jövőre nézve.

Milyen korlátai vannak a technológiának a fake news elleni küzdelemben?

Habár az AI-eszközök számos esetben hatékonyan tudnak fellépni az ellenőrizetlen vagy valótlan információkat közlő tartalmak ellen, a valódi megoldás még elég messze van: például még mindig humán munkaerő felügyeli és bírálja felül a social media óriásainak tényellenőrző rendszereit. Míg az egyszerűbb botok által terjesztett álhíreket valóban képes lehet megállítani a betanított mesterséges intelligencia, azt a tényt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az AI-t befolyásoló eszközként maga az ember használja jól felfogható célok elérése érdekében – az álhíreket pedig szintén mi, emberek „fogyasztjuk”.

Mivel tehát a gépeket az ember tanítja „viselkedni”, az a legvalószínűbb, hogy az AI és az ember együttműködése hozhat megoldást a kérdésben – ennek mikéntjét és pontos módszertanát pedig együtt kell megtalálnunk. Ez tehát a jövő kihívása: a mesterséges intelligencia gyorsaságát és objektivitását kell hatékonyan kombinálni az „emberi” mérlegeléssel és értékeléssel. Mindennek pedig megfelelő jogi szabályozást, és széleskörű edukációs hátteret kell teremteni, hogy az emberek valóban tudatos információfogyasztóvá válhassanak, hiszen úgy tűnik, erre a szerepre még nem vagyunk kellőképpen felkészülve.