A Gartner felmérése szerint 2025-re az új, egyedi üzleti alkalmazások 60%-a újrafelhasználható üzleti szolgáltatásokból fog felépülni. Ahelyett, hogy mindent a nulláról kezdenénk, az előre elkészített komponensek által gyorsabban és könnyebben szállíthatunk szoftvermegoldásokat.
A low-code platformok megjelenésével új korszak kezdődött a szoftverfejlesztésben, mára különösebb kódolási ismeretek nélkül is belevághatunk az alkalmazásfejlesztésbe. Bátor kijelentés ez, amikor a low-code, no-code előnyeiről beszélünk, és egyáltalán mit értünk a módszer alatt? Nézzünk ennek a mélyére.

low code no code

Definiáljuk, hogy mi is az a low-code, no-code!

Sokan szinonimaként használják a low-code és no-code kifejezéseket, miközben bizonyos szempontokból eltérnek egymástól: miközben a no-code fejlesztés során a teljes alkalmazást egy vizuális szerkesztőfelületen építjük fel, addig a low-code megoldások szélesebb testreszabási lehetőséget kínálnak. Ami azonban közös bennük, és amiért a továbbiakban mi is együtt kezeljük, az az, hogy komplexebb fejlesztői tudás nélkül is összerakhatunk alkalmazásokat vagy weboldalakat. Ilyen üzleti területen elterjedt low-code rendszerek például a WordPress weboldalak készítésére, a Shopify webshopokra vagy a Mendix komplexebb üzleti alkalmazásokra.
Ezek a platformok grafikus, úgynevezett drag-and-drop felületet használnak, a modellvezérelt tervezés és az automatikus kódgenerálás elvein nyugszanak. Ezt úgy fordíthatjuk le egyszerűbben, hogy a felhasználók különböző sablonokból, előre konfigurált modulokból, logikákból választhatnak, és tetszés szerint rendezhetik egymás után az építőkockákat.

Akkor most szükség van fejlesztői tudásra a módszer alkalmazásához?

Habár a low-code, no-code lehetővé teszi, és célja is a technikai tudásigény, a kódolási tevékenység minimalizálása, ennek ellenére nem jelenthetjük ki, hogy egyáltalán nincs szükség fejlesztői tudásra. A vállalatok azért szeretik ezt a megoldást, mert minimális betanulással kvázi bárki összerakhat egy jól kinéző, működő applikációt, anélkül, hogy fejlesztői erőforrást fordítanának erre. Létre tudnak hozni például extra mezőket, egyszerűbb validációt tudnak elvégezni. Ebből a szemszögből nézve a válasz lehetne akár igen is. De! A fejlesztők továbbra is fontos szerepet töltenek be a történetben, hiszen előfordulhat, hogy összetettebb igény merül fel, amihez kódot kell írni. Ezenkívül vannak olyan megoldások, például integrációk vagy extra funkciók, amit egy mezei felhasználó nem képes megvalósítani.

Ugyanakkor egyértelműen sokkal kisebb fejlesztői csapatra van szükség egy low-code, no-code alkalmazás fejlesztéséhez, ami költséghatékonyságot eredményez.

Oszlassunk el két tévhitet!

1. A low-code, no-code platformokkal csak nagyon egyszerű alkalmazásokat lehet létrehozni.

Ez nem igaz. Tiszavölgyi Péter, a Protechtor és a Stylers Group társalapítója konkrét vállalati példákkal bizonyítja ezt ebben a videóban. A holland vasúttársaság a COVID alatt 4 hét alatt abszolvált egy olyan alkalmazást, mely havonta 260.000 felhasználót kezel, napi 5000 e-mail értesítést küld ki, 1 milliós felhasználós kapacitással rendelkezik, és naponta 30.000 új regisztrálót kezel. De jó példa a Postnl postai szolgáltató is, ami az e-kereskedelem dinamikus növekedéséhez felzárkózva egy rendeléskezelő rendszert fejlesztett, ami képes napi 10 millió tranzakcióra, 1,3 millió csomag kézbesítésének monitorozására, továbbá 4,5 millió felhasználó tudja folyamatosan követni, hogy éppen merre jár a csomagja.
Tiszavölgyi Péter ismer olyan vállalatot, ahol 2 éves backlogot teljesítettek 6 hónap alatt: ezek kicsit sem nevezhetők primitív alkalmazásoknak.
A low-code, no-code fejlesztésben rejlő potenciált annak sokrétűsége is bizonyítja, hiszen több felületen is felhasználhatjuk: üzleti-, mobil és webalkalmazások, integrált rendszerek, iOT, felhasználói felületek.

2. Nem lehet skálázni, korlátok közé vagyunk szorítva.

Ez a tévhit sem állja meg a helyét, hiszen a legtöbb komolyabb rendszer kiegészíthető egyedi kóddal rendelkező pluginokkal: például Java, JavaScript modulokkal, sőt akár magához a keretrendszerhez is írhatunk kiegészítőket. Tehát komoly lehetőségeink vannak a terhelésre, nagy látogatottságra is alkalmas platformot tudunk kivitelezni.

Természetesen a low-code, no-code nem egy csodafegyver, ami mindenre is jó, és vannak kihívások, amit egyszerűbb egyedi alkalmazással megcsinálni. De ha például egy 50-100 fős csapatépítő ebédrendelést kell megoldani, arra tökéletesen elég lesz egy Google forms is.
Vizsgáljuk tovább, milyen előnyöket realizálhatunk még ezzel a módszerrel.

Mikor válaszd a low-code, no-code platformokat, és milyen előnyei vannak?

A low-code, no-code platformok nem csak az alkalmazásfejlesztést támogatják, hanem kiváló kollaboratív eszközök is. Olyan beépített funkciók gazdagítják, mint a verziókövetés, user sztorik készítése, üzenetküldés és feedback opciók.

  • Ezáltal erősíthetjük a kapcsolatot az IT részleg és a többi szerepkörben lévők között, hiszen valós időben éri el mindenki a szükséges információkat, ami jobb szervezeti kommunikációt eredményez.
  • Optimalizálható a fejlesztés, és minimalizálhatók a hibák.

A vevői elvárások, ezáltal az üzleti igények is gyorsan változnak. Ehhez kínál nagyfokú rugalmasságot a low-code/no-code, hogy a hirtelen felmerülő fejlesztési igényeket megfelelően skálázhassuk.

  • Szükség esetén bármikor változtathatunk az alkalmazáson.
  • A nagy fokú rugalmasságnak köszönhetően nem jellemző, hogy “erre gondolni kellett volna az elején” problémába futunk.
  • Folyamatos fejlesztéseket végezhetünk a végfelhasználók élménye érdekében, legyen szó mobilos vagy webes élményről.

Bármilyen adat biztonságosan integrálható. Előre konfigurált API-k segítségével építhetünk integrációkat, ha pedig komplexebb, egyedi megoldásra van szükség, kódolással a fejlesztők is megtehetik.

  • Nagyobb méretű rendszereket építhetünk ki és kezelhetünk.
  • Az adatokat könnyen megoszthatjuk a projekttagok között.
  • A fejlesztők ideje több mint 30%-kal csökkenthető.
  • Egyedi fejlesztéshez képest töredék idő alatt fejleszthetünk MVP vagy PoC (Proof of Concept) megoldásokat.

A low-code, no-code különböző eszközökkel támogatja az alkalmazásfejlesztés teljes életciklusát, ami egyszerűsíti a projektmenedzsmentet, a tesztelést, telepítést stb.

  • Az alkalmazások problémamentesen mozgathatók a fejlesztési életciklus egyes szakaszain belül.
  • Támogatja a gyorsabb piacra kerülést az automatizációnak köszönhetően.
  • Lehetővé teszi a csapattagok számára az iteratív munkát.

Mi a low-code, no-code jövője?

Az üzleti kihívások megugrása forradalmi megújuláson megy keresztül, ami nem csak a részlegek szintjén, hanem a teljes vállalatén is értelmezhető. Digitális fejlődésünket nagymértékben támogatja majd a low-code, no-code világa (habár ez jelenleg is igaz), felgyorsítva az innovációt és erősítve az üzleti értékteremtést.
A McKinsey & Company felmérése szerint a fejlesztői tudással nem rendelkező felhasználók 70%-a 1 hónapon belül képes elsajátítani az alacsony kódú fejlesztést. A low-code, no-code platformok akár 50-90%-kal gyorsítják a fejlesztést, és a legtöbb alkalmazás 60%-a az informatikai részleg bevonása nélkül valósul meg. Mi több, a szervezetek 33%-a tervezi a jövőben a low-code, no-code alkalmazását a minél magasabb szintű felhasználói élmény megvalósításában.
Ezen statisztikák mind arra engednek következtetni, hogy ha már jelenleg ilyen nagymértékű támogatást nyújtanak ezek a platformok az üzleti folyamatokban, akkor igen pozitív várakozással tekinthetünk a jövőbe.

Ha részletesebben is érdekel a téma, akkor hallgasd meg a Protechtor és a Stylers Group társalapítóját, Tiszavölgyi Pétert ebben a videóban, aminek során számos kérdést és tévhitet tisztázunk a low-code, no-code kapcsán.

Tudtad?
A Stylers Group a Gartner jelentése szerint vezető low-code platform, a Mendix partnere. Ha low-code megoldás bevezetéséhez keresel partnert, kérd ingyenes demónkat.