Globális szinten a munkavállalók mintegy 60%-a nyilatkozik úgy, hogy elégedett a munka-magánélet egyensúlyával, ugyanakkor 77%-uk tapasztal kiégést jelenlegi munkahelyén (Hubspot, 2024). Legfőbb okoknak a megnövekedett munkaterhelést, kevés erőforrást és a folyamatosan változó igényeknek való megfelelést jelölték meg. A modern munkahelyek egyre inkább felismerik, hogy az alkalmazottak egészsége és jólléte nem csupán személyes ügy, hanem közvetlen hatással van a vállalat sikerére is. De hogyan tudod elősegíteni HR-esként, üzleti vezetőként a munkavállalók egészségét és jóllétét, és milyen stratégiákat alkalmazhatsz a munkaterhelés kiegyensúlyozására?

A munka-magánélet egyensúlyának kihívásai

Míg 2008-ban a nagyvállalatok 70%-a kínált valamilyen vállalati jóllét programot, úgy ez a szám 2023-ban már 81% volt. A szakértők szerint azonban ezek a programok gyakran nem nyújtanak elegendő eszközt az alkalmazottaknak ahhoz, hogy folyamatosan fenn tudják tartani személyes energiájukat.

A munka-magánélet egyensúlya nem csak attól függ, hogy mennyi időt töltünk fizikailag a munkahelyünkön, hanem attól is, hogy mennyi energia, figyelem és koncentráció szükséges a munkához azokban az időszakokban, amikor nem ülünk a gép előtt. De mi történik akkor, ha a munka éjszaka ébren tart, vagy akadályozza a munkán kívüli órák élvezetét? Mi van akkor, ha lelkileg is megterhelő és krónikus fáradtsággal tér haza az alkalmazott a munkanap végén (2021-ben a munkavállalók 23%-a vallotta ezt globálisan)? Egy krónikusan fáradt munkavállaló jelentős termelékenységi veszteségeket eredményez; az egészségügyi problémák miatti hiányzások pedig mintegy 1,3 milliárd dollár költséget jelentenek a vállalatoknak.

Mi a megoldás?

HR-esként, vezetőként nemcsak felelősségünk van abban, hogy a csapatunk jobban érezze magát, de a vállalati kultúra és a munkakörnyezet alakításával, céges programok bevezetésével az eszközünk is megvan arra, hogy tegyünk ezért.

Nagyobb alkalmazotti részvétel a döntéshozatalban: A szervezet vízióinak, céljainak átláthatósága és az alkalmazottak döntéshozatalba, folyamatokba való bevonása növeli az elköteleződést a cég iránt, és elégedettséghez vezet. Ezen belül fontos szerepe van a célok tervezésének is : segíthetjük a munkavállalókat abban, hogy milyen kisebb célokt tűzzenek ki rövid és hosszú távon, ezáltal motiváltabbá válnak, hiszen pontosan értik, hogy adott feladatot milyen célból végeznek.

Jó kapcsolat a vezetők és munkavállalók között: Ez hozzájárul a nyílt és őszinte kommunikációhoz, ugyanakkor a dolgozók érezhetik a támogatást és az elismerést is, továbbá csökken a konfliktus és a stressz. A bizalom és a támogató légkör mind hozzájárulnak a motiváció és elkötelezettség növeléséhez, ami pozitívan befolyásolja a munkahelyi teljesítményt, illetve az egyéni mentális állapotot.

Továbbképzések és fejlődési lehetőség: A képességek fejlesztésére és a karrier előmozdítására alkalmasak a vállalati képzések, mentorprogramok, és fontos az egyértelmű fejlődési utak felvázolása a szervezeten belül. Ez elősegíti a céltudatosság kialakítását és a személyes fejlődést. A vállalati tréningeken kívül érdemes olyan fórumokat teremteni, ahol rendszeres időközönként elismerhetjük és jutalmazhatjuk az eredményes munkát, és ahol lehetőséget biztosítunk a siker ünneplésére.

*************

A Stylers Academy üzletágunkkal arra törekszünk, hogy partnereink IT csapatának tudását gyakorlatias, személyre szabott vállalati képzésekkel erősítsük.

************

Vezetői képzéseken való részvétel: Nem csak az alkalmazottak számára jelent előrelépést egy továbbképzés. Egyrészt a vezetők mentális egészsége kihatással van a munkavállalók jóllétére, másrészt egy képzés segít abban, hogy a vezetők könnyebben és hamarabb felismerjék a cégen belüli mentális problémákat, és hatékonyabban tudjanak reagálni azokra.

Rugalmas munkakörnyezet: Ez egy olyan eszköz, ami alkalmazkodik a dolgozók igényeihez, élethelyzetéhez. Ilyen például a rugalmas munkakezdés vagy az otthoni/hibrid munkavégzés. Ezáltal javul a munka-magánélet egyensúlya. A PwC 2023-as felméréséből kiderült, hogy a vállalatvezetők 72%-a tervezi bevezetni vagy fejleszteni az otthoni vagy hibrid munkavégzés lehetőségét, mert pozitívan befolyásolja a teljesítményt és az elégedettséget.

Egészséges munkakörnyezet kialakítása: A támogató munkakörnyezet lehetőséget biztosít a kollégákkal való kapcsolat ápolására és az öngondoskodára is. Fontosak a szociális és mentális feltöltődésre szolgáló helyiségek, mint például a csendes szobák, pihenőhelyiségek, konyha. A közös területek segítik a kikapcsolódást, az ,,igazi” szüneteket, amikor el tudunk picit távolodni a feladatoktól.

Vezetői támogatás: Általában nem szívesen beszélünk a negatív érzelmekről (a munkavállalók több mint 60%-a nem szeret a lelki problémáiról beszélni a munkahelyén), ezért sokat számít, ha a vezetők kezdeményezik a támogató eszközök bemutatását a munkahelyi stresszforrások és pszichológiai akadályok kezelésére, például in-house coach, stresszkezelő tréningek és játékok, közösségi terek, csapatépítők stb.

,, Az ,,open door” mentalitásunk fontos részét képezi a csapat mentális egészségének javításában. Minden kollégánk tudja, hogy a vezetőség mindig nyitott ajtókkal fogadja őket, legyen az munkahelyi vagy személyes elakadás. Rendszeresen kérünk visszacsatolást is a kollégáktól: például anonim kérdőív formájában, amiből mi is értékes információkat kapunk a működésünkről, értékeinkről.” – Halász Judit, HR vezető, Stylers Group

Alkalmazott mentális egészségének mérése: Erőfeszítéseink eredményét többek között a következő értékek alapján vizsgálhatjuk meg: a munkahelyi kultúrával, a munkatársakkal és vezetőkkel való elégedettség mértéke, az egészséget elősegítő programok és szolgáltatások igénybevétele; túlórák száma, alkalmazott teljesítménye, túlterheltség mértéke stb.

Foglaljuk össze!

2023-ban a munkahelyeken globálisan a betegség miatti hiányzások túlnyomó részét a mentális egészséggel kapcsolatos problémák, mint a stressz (25%), a depresszió (20%) és a szorongás (15%) okozták. A stressz csökkentése és a mentális egészség javítása éppen ezért különösen fontos a munkáltatók és az alkalmazottak számára egyaránt.
A vállalatoknak úgy érdemes kialakítani az egészségügyi programokat, hogy azok illeszkedjenek a szervezeti célokhoz és az alkalmazottak igényeihez is. A kisebb cégeknél nem biztos, hogy a multinacionális vállalatoknál alkalmazott módszerek fognak beválni. Hatékonyabbak azok a módszerek, melyek teljesen személyre szabottak, és a kiemelt problémákra fókuszálnak.