A mesterséges intelligencia térhódítása egy új korszakot nyitott a vállalati működésben. Az AI agentek — olyan intelligens rendszerek, amelyek képesek önállóan dönteni és cselekedni — egyre több cégnél kerülnek napirendre, mint a hatékonyságnövelés és innováció új eszközei. De amint a technológia megérkezik a vállalati térbe, megjelenik vele együtt egy sor kérdés is: Hogyan biztosítható a megfelelőség (compliance)? Milyen adatbiztonsági kockázatokat rejt egy ilyen rendszer bevezetése? És mit jelent mindez a gyakorlatban egy KKV vagy éppen egy nagyvállalat számára?
AI agent: buzzword vagy forradalmi technológia?
„Manapság mindent is AI agentnek hívunk.” – Szabó-Stubán Dávid, AI Architect
A kifejezés azonban több, mint egy újabb divatszó. Egy valódi AI agent jellemzői a következők:
- képes érzékelni a környezetét (input),
- ezek alapján önállóan döntéseket hoz (processzál),
- majd ezekből cselekvéseket hajt végre (output).
Ez a fajta működés sokkal inkább hasonlít egy emberi kolléga gondolkodási folyamataira, mint egy klasszikus automatizmusra. És éppen ezért vet fel új típusú biztonsági és etikai kérdéseket is. Egy előre megírt, automatizált munkafolyamat még nem agent, mert nem hoz döntést saját logikából, hanem egy előre definiált szabályrendszerenl megy végig. Általában ez az a határvonal, ahol az AI agentet már megkülönböztethetjük a sima automatizációktól.
Az AI agent tehát nem egy előre programozott szabálykészlet, hanem egy olyan rendszer, amely a tanult minták alapján képes nem determinisztikus döntéseket hozni. Ez rendkívüli lehetőségeket rejt, de egyben komoly felkészülést is igényel.
Egy KKV-nál még lehet „dobozos”, de mi a helyzet a nagyvállalatoknál?
Nincs egyetlen univerzális AI agent-megoldás. A KKV-k számára egy ChatGPT-re vagy más LLM-re (Large Language Model) épülő SaaS rendszer is elegendő lehet, például ügyfélszolgálati válaszadásra vagy dokumentumok összefoglalására. Ezek gyorsan bevezethetők, alacsony a belépési küszöb, és jellemzően havidíjas modellekben elérhetők.
Ezzel szemben a nagyvállalati környezet egészen más kérdéseket vet fel:
- Integráció: hogyan kapcsolódik az agent a meglévő IT infrastruktúrához (ERP, CRM, belső adatbázisok)?
- Jogosultságkezelés: kik férhetnek hozzá az agenthez, milyen adatokat láthatnak, milyen funkciókat használhatnak, és kik jogosultak a rendszer tanítására vagy módosítására?
- Auditálhatóság: visszakereshető-e, hogy egy döntés milyen inputok és szabályok alapján született?
- Adatvédelmi megfelelés (pl. GDPR): milyen adatok kerülnek be a rendszerbe, és azok hogyan tárolódnak vagy törlődnek?
Ezek a kérdések a legtöbb AI agent bevezetési projekt során nem a technológia kapcsán, hanem compliance és IT-biztonsági oldalon döntőek.
Mit jelent a „compliant AI agent”, és mire kell odafigyelni, hogy az legyen?
A compliance a megfelelésről szól: törvényi, iparági és belső szabályzatoknak való megfelelésről. Egy AI agent akkor nevezhető compliantnek, ha:
- csak azokat az adatokat használja, amelyeket valóban szabad,
- nem ad ki illetékteleneknek érzékeny információt,
- működése auditálható, visszakövethető,
- megfelelő kontrollal rendelkezik (pl. „visszahívható”, leállítható, módosítható),
- és a döntéseit transzparensen dokumentálja.
A Samsung példája intő jel lehet: 2023-ban fejlesztők véletlenül érzékeny céges adatokat másoltak be a ChatGPT-be, ami ezeket később megtanulhatta. Mindez nem rosszindulatból történt, hanem a belső szabályozás és a felhasználói edukáció hiányosságai miatt. Egy megfelelően kialakított, vállalati szintű AI használatnál ennek soha nem szabadna megtörténnie.
A technológiai bevezetés ezért csak az egyik fele a kihívásnak: legalább ilyen fontos az emberek felkészítése is.
„Az emberi tényező ma az egyik legnagyobb vezetői feladat: hogyan készítsük fel a kollégákat az AI-eszközök használatára.” – Tiszavölgyi Péter, a Stylers Group CTO-ja
Az elmúlt évek tapasztalataiból az látszik, hogy a legtöbb munkavállalóban ott van a kíváncsiság, ami hatalmas előny a korábbi időszakokhoz képest. Egyre többen szeretnék megérteni, hogyan használhatják ezeket a technológiákat jól és felelősen. A nagyvállalati gyakorlatban ugyanakkor gyakran előfordul, hogy a hivatalosan nem engedélyezett eszközöket is használják a kollégák a saját eszközeiken. Függetlenül attól, hogy egy szervezet formálisan támogatja-e például a ChatGPT használatát, a dolgozók egy jelentős része megtalálja a módját, hogy hasznosítsa azt a mindennapi munkájában (ezt nevezzük shadow AI-nak).
Ezért is kulcsfontosságú, hogy a vezetők ne tiltással, hanem tudatos edukációval reagáljanak. Legyenek belső képzések, gyakorlati útmutatók, sandbox-környezetek, ahol kockázatmentesen lehet próbálkozni. A cél nem az, hogy mindenki AI-fejlesztő legyen, hanem az, hogy értsék a működést, tudják a korlátokat és felismerjék a lehetőségeket.
,,A Microsoftnak volt egy kutatása, amiből kiderült, hogy a vállalatok 29-30%-a vezeti be az LLM rendszereket, de amikor ugyanezt anonim kérdezték meg, akkor a válaszadók 75%-a nyilatkozta, hogy ő használja a nagy nyelvű modelleket.” – Tiszavölgyi Péter, Stylers Group CTO-ja
A bevezetés első kérdése: Milyen problémát akarunk megoldani vele?
Ahogy Tiszavölgyi Péter fogalmazott: „Nem az a kérdés, mire képes a technológia, hanem hogy miért akarjuk egyáltalán használni.”
Az AI bevezetés nem öncélú folyamat, és nem is marketing hype. Egy sikeres projekt első lépése mindig az üzleti probléma azonosítása:
- Hol vannak repetitív, időigényes feladatok?
- Mely döntések túl lassúak vagy adathiányosak?
- Mely területen okoz gondot az információáramlás?
Ezek a kérdések segítenek eldönteni, hogy valóban AI agentre van-e szükség — vagy más típusú technológia lenne a jobb választás. Ez különösen fontos, mivel egy AI agent bevezetése komplex projekt, amelyhez nem elég a technológiai tudás — szükség van folyamatértésre, adatstratégiára és governance-re is.
Fő tanulságok: mire figyelj, ha AI agentet vezetsz be?
- Az AI agent nem mindenre jó, de jól használva forradalmasíthatja a működést.
- A compliance és az adatbiztonság nem extra, hanem alapfeltétel.
- A nagyvállalati környezetben a siker kulcsa az integráció, nem a technológia önmagában.
- Nem a hype-ra kell reagálni, hanem az üzleti kihívásokra keresni intelligens választ.
- És végül, de nem utolsó sorban: a legnagyobb érték továbbra is az ember — akit érdemes felkészíteni, támogatni és bevonni a változásba, hiszen nagymértékben elősegíti a szervezeten belüli biztonságos AI használatot.
Ha Téged is foglalkoztat, hogyan lehet vállalati szinten biztonságosan AI agentet bevezetni, akkor ajánljuk a Protechtor kerekasztal-beszélgetését, ami feltárja az AI agentek vállalati környezetbe való integrálásának kritikus pontjait. Betekintést nyerhetsz többek között az adatvédelem és hozzáférés-kezelés legfontosabb kérdéseibe, így például abba, hogyan érvényesíthető a principle of least privilege elv, és miként biztosítható a döntéshozatali folyamat átláthatósága.
És ha még egy lépéssel tovább mennél, ismerd meg gyakorlatorientált AI-képzéseinket, ahol a technológia megértése mellett a biztonságos, üzletileg megalapozott bevezetésre is fókuszálunk.