A Gartner felmérése szerint 2025-re az új, egyedi üzleti alkalmazások 60%-a újrafelhasználható üzleti szolgáltatásokból fog felépülni. A low-code platformok megjelenésével új korszak kezdődött a szoftverfejlesztésben, mára különösebb kódolási ismeretek nélkül is belevághatunk az alkalmazásfejlesztésbe. De egyáltalán mit értünk a módszer alatt?
A gyors és hatékony szoftveres fejlődéshez elengedhetetlen egy olyan működési és gyakorlati eszköztár, mint a CI/CD - azaz continuous integration (CI) és continuous delivery (CD). De hogyan alkalmazhatóak az egyes folyamatok a digitális transzformációban, és mitől tudjuk jól alkalmazni a folyamatokat? Cikkünkben ezt vizsgáljuk meg alaposabban.
Az elmúlt években a VR és az AR egyre nagyobb térnyerésének lehettünk tanúi, azonban a mindennapi életben csak a világjárvány hozta el a változást: a bezártság miatt egyre népszerűek lettek a valóságot imitáló élmények, legyen szó akár vásárlásról, utazásról, vagy csupán egy megbeszélésen való részvételről.
Az elmúlt években kiemelkedően nőtt az érdeklődés a felhőalapú megoldások iránt. Habár a növekedés elsőre csak egy hirtelen kiugrásnak tűnhet, valójában egy olyan 5 éves változás megy most végbe a gazdasági és technológiai világban, amely nagyobb, mint amit az elmúlt 20 évben összesen láttunk.
2021-ben másfél billió dollárt költöttek a cégek digitális transzformációra világszerte. Idén az előrejelzések szerint 1.800 milliárddal, 2025-ben pedig már várhatóan 2.800 milliárd dollárral számolhatunk. De mik pörgetik ezeket a felfoghatatlan méretűre nőtt IT-büdzséket?
A digitális transzformáció a COVID előtt is fontos helyet foglalt el a vállalkozások tervei között, hiszen az igény már akkor is megvolt erre: növeli a hatékonyságot, pénzügyileg kedvező hosszabb távon, fokozza a felhasználói élményt - a listát sokáig tudnánk sorolni. A pandémia beköszöntével azonban ez az igény már nem csupán egy terv volt a jövőre nézve, a cégek kénytelenek voltak pillanatok alatt alkalmazkodni az új helyzethez.
Több interjút is készítettünk mostanában azzal kapcsolatban, milyen módszertanok és értékek mentén működünk együtt.
Az MVP a minimum viable product kifejezés rövidítése, és lefordítva a leggyorsabban elkészíthető első üzemképes prototípust jelenti.
Tavaly év végén megújult a tíz évvel ezelőtt kiadott Scrum Guide, a szakmán belül pedig megoszlanak a vélemények a változtatásokkal kapcsolatban.
A tavalyi év során mobilalkalmazást fejlesztettünk a CHEQ-nek, a magyar alapítású, nemzetközi chatbot szolgáltató Talk-A-Bot belső kommunikációs eszközének.
Az Ananda Subscription platformon keresztül a felhasználók havi előfizetésen keresztül meditációkat érhettek el, illetve mivel a rendszer elemezte szokásaikat és viselkedésüket, személyre szabottan ajánlásokat is kaptak. 2015-ben, a felület megalkotásakor még kevésbé terjedt el ez az üzleti modell, így még a hullám elején, pont időben határoztuk el, hogy ezt az ötletet érdemes lenne kivitelezni.
Többször írtunk már az agilis módszertanokról – legutóbb a Product Owner szerepét jártuk körül interjú formájában. Folytatva megkezdett Scrum-sorozatunkat most Krisztiánnal, Bencével és Viktorral, a Stylers Group Scrum Mastereivel szerepkörükről és feladataikról beszélgettünk.
E-kereskedelemről írtunk már egyedi fejlesztésű webáruházak, hvg360 projektünk vagy a digitális transzformáció kapcsán, a mesterséges intelligencia (AI) pedig szerepelt a 2021-es tech trendeket összefoglaló előrejelzésünkben, illetve a Stylers Group CEO-ja, Gönczy Gábor a 2019-es Internet Hungary-n elhangzott előadása alapján az ajánlórendszerek és az AI kapcsolatáról és működési elvéről is beszámoltunk korábban.
Hogyan próbálunk ki új fejlesztési technológiákat, illetve hogyan validálunk ötleteket? A Stylersnél erre is megvannak a megfelelő módszerek.
A digitális transzformáció kapcsán már tavaszi kutatásunk is nagy előrelépést jósolt, hiszen akkor a hazai döntéshozók közel 70%-a úgy nyilatkozott, tudatosan szeretné tovább erősíteni vállalata digitális érettségét.