Az elmúlt években a vállalatok számára az volt a kérdés, hogyan kezdjék el használni a mesterséges intelligenciát. 2027-re egyre inkább egy másik kérdés kerülhet előtérbe: hogyan tervezzük meg úgy az AI-ra fordított költségvetést, hogy abból mérhető üzleti érték is szülessen?

A Gartner 2026 szeptemberében közzétett előrejelzése szerint a globális AI-költés 2027-ben elérheti a 3,64 billió dollárt, a 2026-ra becsült 2,67 billió dollár után. Az AI-agentek és asszisztensek piaca ugyanezen előrejelzés szerint 2027-re 65,5 milliárd dollárra nőhet, szemben a 2025-ös 16,5 milliárddal.

A számok jól mutatják a trendet, de egy vállalat számára önmagában kevésbé fontos, hogy mekkora lesz a globális AI-piac. Sokkal fontosabb kérdés, hogy mi kerüljön a saját AI-büdzséjébe.

Nem csak a licencekkel kell számolni

A legtöbb szervezet számára az első AI-költség egyértelmű: vállalati előfizetés egy AI-platformra. Ez azonban csak az egyik elem.

A költségek ugyanis a használattal együtt is változhatnak. Különösen igaz ez azokra a megoldásokra, amelyeknél a modellhasználat fogyasztás alapján árazott, illetve az összetettebb, több lépésből álló AI-workflow-kra és agentekre.

A McKinsey 2026-os Enterprise AI FinOps felmérésében a megkérdezett, minősített válaszadók 93 százaléka arról számolt be, hogy túllépte az AI-ra meghatározott költségkeretét. A kutatásban részt vevő szervezetek AI-költése a kísérletezéstől a szélesebb körű bevezetésig közel négyszeresére nőtt.
Ez nem azt jelenti, hogy az AI szükségszerűen drága, inkább azt mutatja, hogy a használat felfutásával a költségek előrejelzése és kontrollja önálló vezetői feladattá válik.

A McKinsey szerint az AI-fogyasztás kezelésére kialakított érettebb pénzügyi és működési gyakorlatok – például a használat, a modellek és a költségek követése – segíthetnek abban, hogy a vállalatok a kiadások helyett az eredményekre optimalizáljanak.

Az agentek új költséglogikát hoznak

A mesterséges intelligencia vállalati használata közben az is változik, hogy mire költünk.

Egy egyszerű chatbot-használat és egy olyan AI-agent között, amely egy üzleti folyamat több lépését önállóan végzi el, jelentős különbség lehet a használat intenzitásában és költségében.

Egy agent például részt vehet a leadek előminősítésében, információkat gyűjthet ügyfelekről, belső dokumentumokból készíthet összefoglalókat, vagy rendszeresen futó riportfolyamatokat támogathat.

Ezért az ilyen megoldásoknál már nem elég azt kérdezni, hogy hány felhasználó használja az AI-t. Azt is érdemes megvizsgálni, hogy mely üzleti folyamatot támogatja, mennyibe kerül annak működtetése, és milyen eredményt várunk tőle.

Az előrejelzések szerint az AI-agentek és asszisztensek globális költése 2025 és 2027 között közel négyszeresére növekedhet.

A technológia önmagában nem hoz üzleti eredményt

Az AI-büdzsé egy másik gyakran alulértékelt része maga a szervezet.

Egy új eszköz bevezetése nem jelenti automatikusan azt, hogy a munkatársak tudják is, hogyan használják azt hatékonyan és biztonságosan. A vállalatnak ezért érdemes a technológiai beruházás mellett az AI-készségek fejlesztésével, belső szabályokkal, tudásmegosztással és a munkafolyamatok átalakításával is számolnia.

A Deloitte 2025-ös Magyar MI Körképe 109 hazai szervezetet vizsgált. A kutatás szerint a válaszadók 85 százaléka már aktívan használ mesterséges intelligenciát, 42 százalékuk rendelkezik dedikált MI-büdzsével, miközben mindössze 21 százalékuk dolgozik önálló MI-stratégiával.Ez fontos különbség: az AI használata és az AI tudatos, stratégiai beépítése a működésbe nem ugyanaz.

A 2027-es tervezésben ezért nemcsak a technológia árának, hanem a bevezetéshez szükséges kompetenciák és szervezeti változások költségének is helye van.

A döntő kérdés: mikor térül meg?

A vállalati AI-költésről szóló beszélgetés előbb-utóbb eljut a CFO asztaláig, ott pedig már nem az lesz a legfontosabb kérdés, hogy mire képes az AI, hanem az, hogy milyen üzleti eredményt várunk tőle.

Magyarországon ez különösen fontos kérdés. A PwC 2026-os Magyarországi Vezérigazgatói Felmérésében részt vevő 210 cégvezető mindössze 13 százaléka számolt be arról, hogy az AI alkalmazása az elmúlt 12 hónapban többletbevételt eredményezett. A válaszadók 77 százaléka pedig egyelőre sem bevételnövekedést, sem költségcsökkenést nem tapasztalt az AI használatából. A kutatás ugyanakkor egy másik fontos összefüggésre is rávilágít. Azok a magyar vállalatok, amelyek stabil technológiai környezettel, felelős AI-folyamatokkal és világos ütemtervvel rendelkeznek, nagyobb arányban számoltak be üzleti eredményekről, mint a gyengébb AI-alapokkal rendelkező szervezetek. A PwC adatai szerint az előbbiek 28 százaléka jelzett AI-hoz köthető bevételnövekedést, szemben a másik csoport 9 százalékával. Költségcsökkenésről 33, illetve 12 százalék számolt be.

A tanulság nem az, hogy egy bizonyos összeg elköltése garantálja a megtérülést. Éppen ellenkezőleg: az AI-ra fordított költség önmagában nem üzleti eredmény.

A 2027-es AI-büdzsé valójában üzleti terv

Egy jól felépített AI-büdzsé ezért nem egyszerűen azt mutatja meg, hogy mennyit költ a vállalat technológiára. Azt is meg kell mutatnia, hogy:

  • mely üzleti folyamatokat akarja fejleszteni,
  • milyen technológiára és infrastruktúrára van szükség, hogyan készíti fel erre a munkatársait,
  • hogyan kontrollálja a használatból fakadó költségeket,
  • és mindenekelőtt: milyen mérhető üzleti eredményt vár az egyes beruházásoktól.

2027-ben így az AI-büdzsé egyik legfontosabb kérdése már nem az lesz, hogy „Mennyit költünk mesterséges intelligenciára?”
Hanem az, hogy: „Mekkora üzleti értéket szeretnénk létrehozni vele és hogyan fogjuk ezt megmérni?”

Ennek megválaszolásában segíthet a Stylers AI ROI Kalkulátora, amellyel számszerűsíthetővé válhat, hogy egy vállalat esetében milyen üzleti hatással járhat az AI alkalmazása.

Számold ki, milyen megtérülést jelenthet az AI a vállalatod számára, vagy keress minket bizalommal egy díjmentes konzultációra.